A Commodore 64 programozásának gyakorlata 1 – Alapismeretek – Bodor Tibor, Gerő Péter – Számalk

Contents
  1. Előszó
A Commodore 64 programozásának gyakorlata 1 - Alapismeretek
A Commodore 64 programozásának gyakorlata 1 – Alapismeretek

Előszó

Ez a könyv azoknak a kezdő programozóknak szól, akik Commodore-64-es típusú mikroszámítógépen kívánják megtanulni a BASIC programnyelv alapjait, és ezen a gépen jó és biztonságos programokat szeretnének írni. A leendő olvasóról semmiféle számítástechnikai előismeretet és tapasztalatot nem feltételezünk. Fokozatosan haladunk úgy, hogy minden fejezet megértéséhez elegendő legyen a korábbi fejezet ismerete.

A fokozatosság a gép kiépítettségének a tárgyalásában is megnyilvánul. Először olyan lehetőségeket ismertetünk, amelyekhez csak a központi egység és a képernyő (tv) kell, majd egyre bővebb, kazettával, lemezzel, nyomtatóval felszerelt gépkonfigurációra készült alkalmazásokra térünk át. Nem kiragadott utasításokat, programrészleteket mutatunk be, hanem teljes programokat közlünk, és mindenütt a Commodore által nyomtatott vagy a képernyőre írt program került a könyvbe. Ezek a programok (helyesen begépelve) azonnal futtathatók, kipróbálhatók. Javasoljuk, hogy az olvasó gépelje be őket, majd módosítgassa, és figyelje a változtatások hatását. Feltételezzük tehát, hogy az olvasó rendelkezik Commodore-géppel, vagy könnyen hozzá tud férni egyhez, és a könyvben leírtakat a gépén követi is.

Természetesen a legnagyobb elővigyázatosság mellett is előfordulhat, hogy a gépen valami nem pontosan ugyanúgy működik, ahogyan az a könyvben szerepel. Hibáktól, elírásoktól nyilván ez a könyv sem mentes, és a géptől sem várhatjuk el, hogy a könyvünket elolvassa és eszerint működjön. Ilyenkor érvényesítsük az ismert anekdota szabályát: „ha a terep eltér a térképtől, akkor a terep szerint kell eljárni.
Kérjük az olvasót, hogy a könyvben felfedezett esetleges hibákat és az alkalmazással kapcsolatos észrevételeit közölje a szerzőkkel (INTRONIK Számítástechnikai és Elektronikai Műszaki Fejlesztő Kisszövetkezet, 1445 Bp., pf. 348.), hogy a további kiadások már ezek figyelembevételével készülhessenek.
A programokat úgy állítottuk össze, hogy minél jellegzetesebb feladattípusokat oldjanak meg, és az olvasó minél több részletüket változtatás nélkül is átvehesse saját programjaiba.
(Megjegyezzük, hogy a könyvben közölt valamennyi program kazettán és mágneslemezen is kapható.)

A könyv a Commodore-64-ben gyárilag meglevő BASIC nyelvről szól, és nem ennek külön megvásárolható kiterjesztéséről. Ilyenekre csak néhol utalunk.
A gépi kódú programozásról. BASIC programjaink gépi tárolásáról, a végrehajtás gépközeli vonatkozásairól csak annyit szólunk, amennyi a BASIC programozáshoz szükséges lehet,
s ezt is a BASIC-programozó szemszögéből írjuk le.

Ez a könyv lényegében a BASIC legalapvetőbb elemeit tartalmazza. Nem tér ki a bonyolultabb adatállomány-szervezési lehetőségekre, a hanggenerálásra, a grafikára, a bonyolultabb
szerkezera programokra sem. A szerzők és a kiadó elképzelése az, hogy a Commodore- BASIC teljes eszköztárának bemutatására sorozatot jelentet meg, amelynek ez a könyv csak az első kötete. Az előkészületek befejező szakaszában van három további kötet, amelyek közül egy a speciális szervezésű adatállományokkal, egy a Commodore-64-esen megvalósítható adatfeldolgozó programozással, egy pedig a Commodore- 64 programozásának „csemegéivel’, a speciális grafikával, a hanggal, a botkormánykezeléssel stb. foglalkozik.

Talán nem árt néhány mondatot arra is szánni, milyennek képzeltük könyvünk leendő olvasóját. Olyannak, amilyenek mi magunk is vagyunk, ha saját szakterületünk határain kívül próbálunk mozogni. Hadd szemléltessük ezt egy példával. Nem vagyunk tv-műszerészek, és nem is akarunk azok lenni. Mégis van tv-készülékünk, és azt akarjuk. hogy biztonságosen és kényelmesen kezelhessük, használhassuk, a lehető legkevesebbet törődve azzal, hogy mi zajlik le ezalatt a készülék belsejében.

Tudjuk, hogy ezzel számos lehetőségtől fosztjuk meg magunkat. Egy tv-műszerész például beállíthatná a készülékét úgy is. hogy a képet fordítva, tükörírással lássa. Mi ezt nem tudjuk megtenni, mert csak egyes (gyárilag beépített) kezelési sémákat tudunk végrehajtani. De általában nincs is szükségünk többre, mint ugyanarra a néhány műveletre, ezeket viszont akárhányszor biztonságosan, tévedés nélkül, gyorsan és kényelmesen akarjuk használni, mégpedig úgy, hogy ehhez ne kelljen egy új szakmát elsajátítanunk. Ha pedig esetleg mégis valami különlegeset akarunk a tv-készülékünktől, majd szakemberhez fordulunk.

Mi, akik a programozásban vagyunk szakemberek, azoknak írtuk ezt a könyvet, akik a szdmítógép-használatról, a programozásról gondolkodnak ugyanúgy, mint mi a tv-készülékünk kezeléséről. Módszereket, paneleket, fogasokat, sémákat adunk tehát az olvasónak: egy programozási LEGO-t, amelyből – a LEGO könnyedségével, de a LEGO kötöttségeivel is – bármit össze lehet állítani.
A didaktikai szempontokat minden mással (így pl. az utasítások egyenkénti tételes tárgyalásán alapuló módszerekkel) szemben előtérbe helyeztük. Előfordul, hogy egyes anyagrészek
kiegészítésére, pontosítására más fejezetekben visszatérünk. így egy-egy utasítás tulajdonságainak ismertetése több részletben található meg. Ezért ezt a könyvet azoknak ajánljuk, akik lépésről lépésre, logikusan akarják megismerni a Commodore BASIC-programozását.

Az olvasó a könyvben gyakorlati tanácsokat, tapasztalatokat talál, nem pedig olyan műszaki adatokat, amelyek gépkönyvekből vagy próbálgatás útján is könnyen megszerezhetők.
A könyvünkben előforduló szövegösszefüggésben esetenként szőrszálhasogatásnak is tűnő szigorú szakmai kifejezésmóddal szemben szívesebben alkalmaztuk az elterjedt programozói
konyhanyelvet. Így például azt mondjuk, hogy egy adatot PRINT utasítással írunk fel a lemezre, pedig a BASIC megkülönbözteti a PRINT és a PRINT# utasítást, a lemezre nem is az adat , hanem a kódja kerül, a PRINT# nem is a lemezre, hanem a pufferbe ír, nem is ő írja, hanem a lemezkezelő rendszer, és sorolhatnánk még tovább a technikai finomságokat. Mindazonáltal a “PRINT felírja” és a hasonló kifejezések a felhasználó szemszögéből nagyon is jól tükrözik a gép működését. Vagyis igaz, hogy a PRINT nem ír, de a hatása a felhasználó számára olyan, mintha felírta volna az adatot a lemezre. Ilyen és hasonló szóhasználattal a közérthetőség kedvéért gyakran éltünk ebben a könyvben.
Végezetül jó munkát és kellemes időtöltést k fvdnunk a könyvhöz. a BASIC-hez és a Commodore-hoz.

A szerzők

Budapest. 1985. február


Letöltés

 

Hirdetés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.